6. fejezet
Fordította: Isabelle
Mert véletlenek nincsenek.
Ezeknek
a szavaknak élek a nyomozás alatt, de valahogy elfelejtettem a jelentőségüket milyen
szerepet játszanak ezekben a gyilkosságokban. – A gyilkosságok LA-ben csak azért
voltak, hogy felkeltsék a figyelmem. Az alkalmazottad meggyilkolása a bérleményednél,
azért volt, amikor megérkeztem, hogy felkeltsék a figyelmünket. Mindkét feltételezés
megéri a vita tárgyát, hogy hova vezethetnek minket.
– Egyetértek
– mondja Kane. – Feltéve, hogy ez az elmélet helyes.
– Gyaníthatjuk
azt, hogy Romano áll a dolgok mögött?
– Halott
lenne, ha ezt hinném.
– De
megállított a tetováló szalonnál – magyarázom.
– Elutasítottam
a találkozást, és azt mondtam neki, találkoznia kell a nagybátyámmal, aki, annak
ellenére, amit hiszel, viszi a kartelt.
– A
tetováló szalonnál ő közeledett hozzám. Ez nem egy véletlen találkozás, vagy
csak mert nem tudott elérni téged.
– Megmondtam
neki, de felkészült a válasszal. A névtelen tippen ült évekig. Amikor visszajöttél
a városba felhívott. Ez igaznak bizonyult. Az első próbálkozása a kapcsolatra az
érkezésed utáni nap volt. És amikor felbukkantál a felségterületén, és annál a bizonyos
szalonnál, ami az ilyen tetoválás miatt ismert, nem akarta, hogy te holtan végezd,
és én utánanézzek.
– De
tud arról a tetoválásról. Mondta, hogy az a tetoválás vértetoválás.
– Ezt
az infót velem is megosztotta.
– Mit
jelent ez? Vértetkó?
– Suttognak
arról, hogy létezik egy csoport, akit úgy hívnak Vérgyilkosok, akik valószínűleg
vértetkót varrattak fel, de senki sem hiszi, hogy tényleg léteznek.
– A
vérző Szűz Mária? Az egy vértetoválás?
– Igen.
– A
kezdetektől tudtad ezt?
– Nem.
Tudtam a tetoválásról, de azt nem, hogy milyen fajta. Az emberek hallgatnak erről.
– Akkor
félnek, ami azt jelenti, van erre valami okuk. És úgy gondolom, ahol félelem van,
tűz is van.
– Talán
nem a tűz, amire gondolsz. Ezek a gyilkosok lehetnek álcák is, hogy legyen történet,
amivel elfedik a bűntényt és ez összegabalyodott egy nagyobb koholmánnyá.
– Kinek
dolgoznak? – kérdezem.
– Még
csak az sem biztos, hogy léteznek.
– A
férfinak, aki megtámadott ilyen tetoválása volt. Megpróbált megölni. Neki is egynek
kell lenni közülük.
– Egy
halott ember egy tetoválással nem feltétlenül kiáltja azt magáról, hogy ő egy jól
képzett gyilkos.
– Ha
meg akarsz ölni egy gyilkost, felbérelsz egy jobbat – mondom.
– Valószínűleg.
Én voltam a jobb gyilkos ebben az esetben. – Továbblépek ezen a kérdésen. – Romano.
Ezeket a szavakat mondta „azért vérzik, mert
te vérzel” ez egy idézet egy filmből, aminek pokolian sok kötődése van hozzám.
– Milyen
értelemben?
– Jensen
Michaels a főszereplője, aki Alexandrával ment haza azon az estén, amikor megtámadtak.
Ő az, aki miatt magamra hagyott a bárnál. De egyre furcsább ez az egész. A filmnek
is van egy kötődése ahhoz az esethez, amin dolgoztam, amikor megtámadtak.
– Laney
Suthers. A csúcskategóriás eszkortlány.
– Honnan
emlékszel rá?
– Megmondtam
neked. Keresem a válaszokat. Összeraktam egy kapcsolódási pontot az esettel, amin
a támadás estéjén dolgoztál, de nem találtam.
– És
a nyom nélkül, amit Romano adott nekem nem is fogod. Annak a filmnek Jensen Michaelsszel,
ugyanaz a kínai pénzügyi csendestársa, mint sok B listás filmnek, amiben Laney is
szerepelt.
– Ki
volt a befektető?
– Ying
Entertainment. Ismered őket?
– Mindenkit
ismerek, akinek pénzügyi érdekeltsége van az én területemen, és nekik vannak. Mélyebben
bele fogom ásni magam a különböző kapcsolatokba, amik hozzád kötődnek, mit képviselnek.
Alexandra veled volt azon az estén. Mit tudunk meg ebből?
– Azt
gondolod ő is benne van? Közel álltunk egymáshoz akkoriban. Nehéz ezt látnom, de
megismétlem, nem gondoltam volna, hogy Eddie-vel összejön. – Félreteszem ezt. –
Személyesen kell beszélnem Romanóval.
– Beszéltem
vele. Elmondta, hogy mit mondott neked.
– Újra
beszélnem kell vele most, hogy megfejtettem az üzenetét.
– Csak
azt fogja megismételni, amit nekem mondott, amit egy névtelen tippként kapott, ami
semmivel sem több, amit megosztott velünk.
– Miért
osztana meg egy ilyen tippet veled vagy velem? Én hozzád kötődök, és ti ketten pedig
ellenségek vagytok.
– És
ő lenne az a személy, akinek utánanéznék, ha neked bármi bajod esne.
– De
hozzám jött – vitatkozom vele.
– Megmondtam
neked, hogy elutasítottam a közeledését.
–Rendben
– mondom. – Te megmondtad nekem. Én a saját válaszaimat akarom – ellépek az ablaktól,
megnövelem a távolságot kettőnk közt. Kane velem együtt mozog, feláll és szembe
áll velem, a helyzete és a közelsége olyan mintha ketrecbe akarna zárni, a nagy
teste és az ablak közé.
– Nem
fogod felkeresni – mondja, a hangja kemény, az álla határozott.
– Egy
szövetségi ügynök vagyok, aki sorozatgyilkosságban nyomoz, nem a kis kurvád, hálószoba
kurvád, vagy a hülye kurvád. Beszélni fogok vele.
– Egy
szövetségi ügynök vagy, aki múlt időben, vagy még mindig, egy sorozatgyilkos listáján
szerepelsz.
Vágok
egy grimaszt. – Mit akarsz ezzel mondani?
– Ha
túl erősen nyomulsz, vagy túl valószínű módon, holtan végezheted.
– Több
van itt, mint a saját életem, amire gondoljak egyébként.
– Volt
egy egyezségünk. Maradj távol Romanótól.
– Igen,
volt egy egyezségünk. – vitatkozom vele.
– Meg kellett volna találnod egy gyilkost, akit Szellemnek hívnak. De nem csak a
neve az, ami egy kissé túl szó szerinti nekem, de egyáltalán nem úgy tűnik, mintha
Szellemet keresném. Legalábbis nem most. Addig nem, amíg nincs egy vértetoválása.
– Ki
mondta, hogy nincs?
– Azt
mondod, hogy van? – hárítom.
– El
fogod passzolni a lehetőséget, hogy beszélj az egyik legelvetemültebb gyilkossal
a történetben, Love ügynök?
– Ez
nem válasz a kérdésre – marok bele.
– Úgy
érted ez nem az a válasz, amit akartál.
– Nem
egyezkedek. Szellem még mindig gyanúsított ebben a gyilkosságban. Még mindig tartozol
vele nekem, de ez nem változtatja meg a tényt, hogy beszéljek Romanóval. Meg fogom
engedni, hogy ezt összehozd, ha ez boldogabbá tesz téged. És teljesen bekerítesz.
– Igen.
Ezt teszem. Érd el, hogy Romanót megöljék, és nem csak az emberei fognak engem keresni,
hanem semmi esély nem lesz arra, hogy további üzenet jusson el hozzánk.
– Beszélnem
kell vele, Kane.
– Rendben.
Tedd meg. Melyiket gondolod jobbnak, Romano kikötözve a garázsban vagy a nappaliban?
– Haha.
Csak nem vicces akarsz lenni? Jó látni, hogy humorérzéket is szereztél mióta elmentem.
Szükséged is volt rá. De félretéve a viccelődést, személyesen fogok beszélni Romanóval,
de ha van bármi tipped, szeretettel fogadom. Egy kedvenc étterem, ahol találkozhatunk.
Egy kedvenc kávéház. Áruld el nekem.
– Soha
nem fogsz eljutni hozzá nélkülem.
– Sokkal
találékonyabb vagyok, mint gondolnád – mondom.
– Hacsak
nem halott, és te tényleg nem mondod el nekem az egész igazságot és semmi mást csak
az igazságot.
A
tekintete megkeményedik, másodpercek telnek el, mielőtt a zsebébe nyúl és elővesz
valamit, ami úgy néz ki, mint egy eldobható telefon és beüt egy számot, mielőtt
kihangosítaná a hívást. – Hola – egy férfi
üdvözli öreg hangon.
– Nagy
Főnök – mondja Kane.
– Pinche, Kane Mendez nincs semmi több, amit
neked mondhatnék.
– Még
mindig érződik a kötél szorítása, értem – fűzi hozzá Kane. –Hamarosan jobb lesz,
és újra megtehetjük.
– Mit
akarsz és mi a pokolért vagyok kihangosítva?
– Lilah
itt van, Lilah Love ügynök.
– Ügynök
– mondja. – Rendben van. Szállj le a tiltott gyümölcsről. Valószínűleg Love ügynök
is ezt teszi.
– Romano
– mondom.
– Bármi
is az, amit tudni akar, Love ügynök – válaszolja Romano –, nem tudok segíteni. Kaptam
egy névtelen tippet, hogy nekem legyen jobb, nem magának.
– Egyáltalán,
miért segített?
– Nem
mondtál neki semmit, Kane? – kérdezi. – Vagy csak a te válaszodat teszteli?
– Válaszold
meg a kérdést – szólítja fel Kane.
–
Meghal, Love ügynök – mondja az öregember. – És Kane engem keres először. Ezen a
ponton dühös és mások is azok.
– Elvesztett
két embert tegnap este – mondom. – Kane tette?
– Ő
mit mondott? – kérdezi.
– Maga
mit mond? – faggatom tovább.
– Nem
– mondja az öregember. – Nem ő tette.
– Akkor
ki tette? – erősködöm tovább.
– Ha
tudnám – mondja –, akkor sem mondanám meg magának.
Természetesen
nem mondaná, de rá is hagyom, helyette arra a kérdésre fókuszálok, amit Kane-nek
kellett volna feltennem. – Miért magához került az a tipp és nem Kane-hez, ha én
vagyok benne érdekelt?
– Tisztán
látható, hogy akárki adta is a tippet, nekem segített, nem Kane-nek. Máskülönben
nem tudom, mit akar tőlem hallani. Ez egy névtelen kurva tipp volt.
– A
tetoválások – mondom. – A gyilkosok...
– Egy
legenda – mondja. – Egy mítosz, kitaláció.
– És
maga mégis mutat valakit, aki megpróbált megölni.
– Ha
a Vérgyilkosok magáért jönnének és holtan akarnák magát, akkor halott is lenne –
nevet. – Vagy ilyesmi lenne a mítosz, amiben hisz. Talán Pokémon is valóságos?
– Még hangosabban nevet, és leteszi a telefont.
Kane
kikapcsolja a telefont és újra a zsebébe rakja. – Elégedett vagy?
– Nem
– mondom. – Nem vagyok. Többet tud, mint amit elárul és te még mindig nem adtad
meg nekem Szellemet.
– Jó
sok dolgot akarsz, Lilah Love – mondja, a hangja meleg, a szemei lágyak, ahogy hozzáteszi.
– De én is.
– A
különbség az, hogy én megkapom, amit akarok, de te nem fogod – megpróbálok ellépni,
de a kezei lecsúsznak az ablakon, a karjai körülzárnak.
–
Mondd meg. Mit akarok?
– Még
egy tenyerest, nyilvánvalóan.
– Mi
lenne, ha én adnék neked egy tenyerest, de most egy másik orcán.
– Talán
én egy térdet fogok neked adni.
– És
mégis, még mindig nem kaptam meg.
– Én
nekem pedig nincs meg Szellem – emlékeztetem.
– És
ha átadom neked? Mit kapok cserébe?
Ezek
a kérdések világossá teszik, hogy amíg azt állítja, ezek a felvételek nem megvesztegetések,
tudja, hogy elgondolkodtatnak. Ezek akadályozzák meg, hogy lecsukjam.
– Mit
kapok cserébe, Lilah? – faggat tovább.
– Elégedettséget.
– Több
részletre van szükségem.
– Nem
foglak baszogatni. – mondom.
– De
szeretsz baszogatni.
– Egy
rossz drog még akkor is jól esik, amikor csinálod.
– A
tagadás mindig rosszul esik, és öreggé tesz.
Ellép
az ablaktól, és újra az asztal szélére ül. – Várni fogok. – Nem hagy nekem időt
feleletre, vagy hogy felocsúdjak a hirtelen visszalépésétől. Most ő az, aki gyorsan
továbblép. – Szellem megígérte nekem, hogy tartjuk a kapcsolatot. Ez a legtöbb,
amit vele tehetsz, még akkor is, ha lelősz, nem tudom ezt megváltoztatni. Mielőtt
a közeledbe jön, megfigyel.
– Mint
ahogy te lefilmezel engem, aztán nézel? Honnan tudtad, hogy Cujóval alszom?
– Egy
könnyű következtetés volt. Abban házban vagy, ahol megtámadtak, és az asztalon volt.
Túl
jól ismer. És én is ismerem őt, ami emlékeztet az okra, amiért itt vagyok.
– Rich
nem fog elmenni. A főnököm kirendelte arra az ügyre, amelyiken dolgozom.
A
szemei megkeményednek, elsötétülnek. – Nem érdekes.
– Érted
fog jönni, hogy nyomást gyakoroljon rád.
– Dugni
fog téged, miközben engem félreállít?
– Nem,
Kane, nem fog.
– És
ő mégis azt gondolja, hogy fog.
– Ő
egy jó fiú, aki azt hiszi, ha az érdemeimért harcol, akkor elnyer.
– Úgy
érted, hogy el akar tiporni, miközben téged megszerez.
– Igen
– mondom. – Ez nagyon szépen összefoglalja.
– És
oda kellene fordítanom az arcomat.
– Igen.
– Rendben
– mondja egy kicsit túl gyorsan. – Oda fogom fordítani. Most ez a legtöbb, amit
kaphatsz, így ragadd meg.
Elveszem, amit tudok, de megbizonyosodok arról,
hogy tudja, mire számítson, így én is tudom, mire számítsak. – Mellettem lesz, miközben
nyomozok.
–
Pontosan emiatt fogom megtűrni. A hátad mögött lesz, amíg ő megpróbál beleszúrni
az enyémbe. De ne feledd, hogy a kis nyomozásod rólunk szól és arról az estéről.
Nincs több titok Lilah, Love ügynök. Tudom,
amit tudsz. Te tudod, hogy én mit tudok. És ne mondd azt, hogy bizalmas a te oldaladról.
Ezek a gyilkosságok hozzád vezetnek, egy késhez, egy sírhoz és hozzám. Végeznünk
kell vele, mielőtt ez végez velünk, és szükséges, hogy együtt csináljuk.
– Azt
kapod, amit adsz – mondom. – Ezt ne felejtsd el, és hagyd a mítoszaidat és elméleteidet,
vagy nem fogod szeretni, amit visszaadok neked.
És
ezzel az ígérettel kikerülöm az asztalt, és az ajtó felé megyek. A kilincsért nyúlok,
de megtorpanok egy felismeréstől, és szembefordulok Kane-nel, aki még mindig az
asztala mögött áll, de most felém fordul. – Tudom, miért jutott az eszembe a Sam fia.
– Mondd
el – sürget, kezével a fa asztallapra tenyerel, és teste felém fordul.
– A
hetvenes években ítélték el, és abban az időben azt állította, hogy egyedül ölt.
A 90-es években helyesbítette a vallomását, és azt mondta sátánista csoportban volt
benne. A tetoválások, a gyilkosságok, az én megerőszakolásom. A mozi és az ügy,
amin akkor dolgoztam. Talán a Vérgyilkosok egyáltalán nem
gyilkosok, hanem szekta tagok.
– Ezeknél
a gyilkosságoknál semmi nem mutatja, hogy sátán tettei lennének – mondja Kane. –
Úgy is olvashatóak, mint Szellem.
– Talán
– mondom. Nem szólok többet, ahogy kilépek az irodájából, az agyam ezen a szekta
ötleten forog, elmegyek Tabitha mellett úgy, mintha ott sem lenne. Kane-nek igaza
van a megítélésében, de minden megérzésem azt mondja, hogy téved. Az agyam egy elképzelést
formál. A Vérgyilkosok egy kultusz, és Laney-nek, az eszkort lánynak, akinek az
ügyén dolgoztam a megtámadásom alatt, köze kellett, hogy legyen ehhez a csoporthoz,
vagy tagnak kellett lennie. Ami azt jelenti, hogy a támadásom annak az eredménye
lehetett, hogy túl közel kerültem a szektához, vagy valakihez, akinek köze van hozzá.
Köszi 😊
VálaszTörlésKöszönöm
VálaszTörlésKöszönöm szépen!🙂
VálaszTörlésKöszönöm szépen😘
VálaszTörlés♥️♥️♥️
VálaszTörlés